A kormány közzétette, hogy a 2021-2027 közötti stratégiai tervezési időszakban Magyarország számára ismét jelentős fejlesztési lehetőség adódik, nagyságrendileg 9,750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani az alábbi operatív programok keretében:
Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz)
A versenyképesség növelésének egyik horizontális dimenziója egy olyan működési környezet megteremtése, amelynek kialakítása követi a kor, a technológia és a gazdasági-társadalmi igények fejlődését. Azok az országok és társadalmak képesek lépést tartani a világ fejlődésével, amelyek az élet minden területén tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat és folyamatosan megújítják azokat. A digitális átmenet integrált megközelítést megkívánó domináns célrendszerré vált, amelynek választ kell tudnia adni a jelenlegi és az újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra. A gazdaság és társadalmi versenyképesség megtartása és növelése érdekében Magyarország a 2021-2027 közötti időszakban egy külön – horizontális – operatív program, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében tervezi végrehajtani ezeket a fejlesztéseket.
A DIMOP Plusz egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy egységes szolgáltatási rétegeken keresztül, adatintenzív megközelítésben járuljon hozzá az egyes szakpolitikai feladatok digitalizációs beruházásaihoz és ilyen módon átfogó megoldásokat támogasson, amelyek egy-egy ágazati célkitűzés megvalósulása mellett egységesen támogatják a digitális transzformáció folyamatát.
Prioritási tengely:
Inteligensebb Magyarország
Hi-tech és zöld átállás
Magyarország csatlakoztatva
Digitális állampolgárság
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz)
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) – amely immáron magába foglalja a leginkább rászoruló személyeket támogató intézkedéseket is – elsődleges célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon. Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést, azaz a szociálisabb Európa létrejöttét támogatja. Az EFOP Plusz öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában, ezek az egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika, amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul. Az operatív program keretében fejlesztjük az egészségügyi ellátórendszert, megteremtjük a minőségi, XXI. század elvárásainak megfelelő korszerű oktatási feltételeket, megerősítjük a szociális biztonságot a sérülékeny csoportok életminősége javítása érdekében, valamint folytatjuk a súlyos anyagi nélkülözésben élők támogatását. A program hozzájárul továbbá a társadalmi felzárkózási és a népesedési kihívások kezeléséhez, valamint a munka és magánélet egyensúlyának megfelelőbb megteremtéséhez.
Szakterületek:
Egészségügy
Köznevelés
Társadalmi felzárkózás
Szociális, család- és ifjúságpolitika
Kultúra
Sport
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz)
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP 2021-2027) keretében Magyarországnak kb. 18,9 milliárd forint áll majd rendelkezésére a hazai halgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A MAHOP Pluszban tervezett intézkedések két uniós prioritáson belül kerültek kidolgozásra. Az 1. uniós prioritás célja a természetes vizek halállományának növelése, a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása, valamint az ágazat helyzetéről pontos képet adni tudó adatgyűjtési és ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése. A 2. uniós prioritás célja a meglévő akvakultúra termelő és halfeldolgozó vállalkozások fejlesztése, versenyképességük növelése, új termelői bázisok és feldolgozók létrehozása. Kiemelt hangsúlyt fektet a program a munkakörülmények javítására és stabilitására, valamint a kutatás és termelés közötti tudástranszfer támogatására, illetve a további tudományos ismeretek létrehozására a K+F projektek támogatásával.
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)
Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközt (RRF) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) megelőzve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz a magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások legnagyobb uniós forrása lesz ebben az évtizedben. A magyarországi közlekedési helyzetet, a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap korlátait, illetve egyéb uniós alapelveket (pl. kettős finanszírozás kizárása, tiltott állami támogatások) figyelembe véve az IKOP Plusz 3 prioritási tengelyen tervez beavatkozásokat:
- Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése, köztük városi elektromos buszbeszerzéseket, nagyforgalmú elővárosi vasútvonalak fejlesztéseit
- TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése, benne a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó vasútvonalakét és kikötőkét.
- Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás részeként gyorsforgalmi és 1-3. számjegyű főutak, valamint EuroVelo kerékpárutak fejlesztéseit, közlekedésbiztonsági és egyéb (pl. zajárnyékoló falak, e-töltők) beruházásokat.
A projekteknél uniós elvárás lesz a projektek hosszú távú megtérülése és a jelentős (környezeti) károkozás elkerülése.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz)
A 21. századi kihívások szükségessé teszik a magyar vállalkozások technológiaváltását, digitalizációs és innovációs képességeinek megerősítését, valamint a munkavállalók képzését, termelékenységük és hozzáadott értékük növelése érdekében. A 2021-2027 közötti időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében célunk a 2014-2020 közötti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) eredményeire építve a magyar vállalkozások támogatása. A GINOP Plusz beavatkozásai révén kívánjuk elérni, összhangban a vonatkozó stratégiákkal, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki a hazai és nemzetközi piacokon, valamint előrelépjenek a globális értékláncokban. Mindez hozzájárul a társadalom életszínvonalának növekedéséhez, a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővüléséhez, Magyarország és az EU versenyképességéhez.
Prioritási tengely:
Vállalkozásfejlesztés
Kutatás, fejlesztés, innováció
Fenntartható munkaerőpiac
Ifjúsági garancia
Felsőoktatás, szakképzés
Turizmus, örökségvédelem
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz)
A program Magyarország kevésbé fejlett régióinak (valamennyi megye) és fejlett régiójának számító Budapest területi alapú fejlesztéseit támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek fejlesztésére. A 2014-2020 közötti Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eredményeire építve annak tematikáját és integrált területi programokon keresztül megvalósuló modelljét folytatja, ennek megfelelően elsősorban helyi önkormányzati fejlesztéseket támogat, fejlesztési tematikája ennek kapcsán kiterjed a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés és bővítés, valamint a népességmegtartás és családvédelem térségi és helyi feltételeinek biztosítására, így a helyi gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatásra, a helyi turizmusra, a települési infrastruktúra, településüzemeltetés és helyi közszolgáltatások fejlesztésére.
A program célja a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása, a legkevésbé fejlett megyék és elmaradott térségek területi fejlesztése a kedvezőbb helyzetű térségek pozíciójának erősítése mellett. Ennek keretében térségi és helyi fejlesztések valósulhatnak meg a gazdaságélénkítés, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés, a települések élhetőségének javítása, a város-vidék különbségek csökkentése, a térségek és települések népességmegtartó képességének erősítése, a családvédelem, az életminőség javítása érdekében.
Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz)
A 2021-2027 közötti időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós célú források eredményes és hatékony felhasználását támogatja a Végrehajtás Operatív Program Plusz. Ennek keretében a naprakész tudással rendelkező szakemberállomány, az infrastrukturális feltételek biztosításával, az informatikai, partnerségi, kommunikációs és a nyilvánossághoz kapcsolódó feladatok ellátásával járul hozzá a Partnerségi Megállapodás céljainak teljesüléséhez. A Végrehajtás Operatív Program Plusz ezen célok megvalósításához a Partnerségi Megállapodásban szereplő alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap, valamint a Magyar és az Igazságos Átmenet Alap technikai segítségnyújtás célra rendelkezésre álló forrásait használja fel Magyarország teljes területén. Mivel a 2014-2020-as időszak kohéziós célú fejlesztési programjai még nem zárultak le, ezért – a CPR tervezet adta lehetőségekkel élve – a végrehajtási intézményrendszer és a kapcsolódó feladatok ellátásának finanszírozása a tervezési ciklus vonatkozásában párhuzamosan történik.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz)
Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott új fejlesztési programok magasabb színvonalon folytatják az eddig megkezdett munkát. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) nem csak tükörképe az eddigi KEHOP-nak, de sok újdonsággal is bővült, figyelembe véve az átalakuló szabályozási környezetet és az erősödő zöldítési törekvéseket. A KEHOP Plusz levonja az elmúlt időszak tanulságait és bővebb mozgásteret teremt mind a beruházások jellegét, mind a megcélzott közönséget tekintve.
A KEHOP Plusz az EU által meghatározott ún. szakpolitikai célok közül elsősorban a második (röviden: zöldebb Európa) célt fedi le az alábbi öt prioritás révén:
- Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés
- Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság
- Környezet- és természetvédelem
- Megújuló energiagazdaság
- Méltányos Átmenetet Támogató Alap
A KEHOP Plusz első része a program stratégiáját és hátterét mutatja be, ezt követi az egyes prioritások leírása, majd az eddig lezajlott partnerségi folyamat bemutatása.
A program sikeressége nagyban függ a leendő projektgazdák tájékozottságától, a hazai szereplők összefogásától és a kölcsönös előnyök felismerésétől. Ehhez ad támpontot a KEHOP Plusz partnerségi folyamata, amelyben az érdeklődők konstruktív észrevételeikkel formálhatják a programokat és konkrét tájékoztatást kaphatnak kérdéseikre. A partnerségi folyamat kiváló lehetőséget ad a többi partner kérdéseinek, az ezekre adott válaszoknak a megismerésére is, valamint a partnerek közötti kapcsolatteremtésre, új vagy szorosabb együttműködési formák kialakítására.
Az operatív programok várható felosztása:
Az operatív programokon kívül pályázati lehetőségeket kínálnak még az Európai Területi Együttműködési Programok (2021-2027), valamint a Helyreállítási És Ellenállóképességi Eszköz (RRF).
Forrás és további részletek: https://www.palyazat.gov.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2021_2027