A kormány hivatalos pályázati weboldalát böngészve számos pályázati lehetőséggel találkozhatunk. Ám ha jobban megvizsgáljuk azokat, hamar rájöhetünk, hogy a források nem bárki számára elérhetőek. Minden uniós pályázatnál adott a célközönség, így például találkozhatunk KKV-k, önkormányzatok, civil szervezetek, mezőgazdasági termelők, társasházak és sok egyéb szervezet számára elérhető felhívással is. Mi, az Optimum Tendernél elsősorban a KKV szektor számára elérhető pályázatokkal foglalkozunk. De kik is tartoznak a KKV szektorba? Ez a bejegyzésünk erről ad tájékoztatást.
A KKV rövidítés a kis- és középvállalkozásokat jelöli. Ez a rövidítés kissé félrevezető lehet, ugyanis a kis- és középméretű vállalkozásokon kívül a mikrovállalkozásokat is a KKV-k közé soroljuk.
Mi alapján számít egy vállalkozás mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak?
Az Európai Unió KKV fogalommeghatározása három kritériumot vesz figyelembe a cégméret meghatározásakor: 1) a vállalkozás teljes munkaidőben foglalkoztatott személyzeti létszámát; 2) a vállalkozás pénzügyi paramétereit (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg); valamint 3) a vállalkozás függetlenségét, tulajdoni viszonyait. A hazánkban elfogadott küszöbértékek a létszámra és pénzügyi paraméterekre vonatkozóan az 1. táblázatban láthatóak.
| KKV besorolás | Létszám (fő) | és | Éves nettó árbevétel (euro) | vagy | Mérlegfőösszeg (euro) |
| Mikrovállalkozás | < 10 | és | ≤ 2.000.000 | vagy | ≤ 2.000.000 |
| Kisvállalkozás | < 50 | és | ≤ 10.000.000 | vagy | ≤ 10.000.000 |
| Középvállalkozás | < 250 | és | ≤ 50.000.000 | vagy | ≤ 43.000.000 |
- táblázat Magyarország KKV besorolásának küszöbértékei
A táblázatból is látható, hogy míg létszám tekintetében mindenképp a fenti értékek a mérvadóak, addig a pénzügyi paramétereknél nem kell mindkét küszöbértéknek megfelelni, elegendő csak az egyiknek: vagy az éves nettó árbevétel küszöbértékének, vagy a mérlegfőösszegének.
Míg az első két kritérium értelmezése viszonylag könnyűnek tűnhet, a harmadik kritérium, azaz a tulajdoni viszony módosíthat a vállalkozás besorolásán. Ugyanis az uniós KKV
meghatározás különbséget tesz az önálló vállalkozások, a partnerkapcsolattal rendelkező vállalkozások, valamint a kapcsolt vállalkozások között. Pályázati szempontból a partneri kapcsolattal rendelkező vállalkozások és a kapcsolt vállalkozások egybeszámítandóak a létszám, az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg tekintetében. Ennek oka, hogy egy nagy csoporthoz tartozó kisvállalkozás hozzáférhet olyan támogatásokhoz is, melyek egy önálló kisvállalkozás számára nem elérhetőek. Az önálló KKV-k tehát méretük miatt különös kihívásokkal szembesülnek a versenypiacon, és ez hátrányt eredményezhet – a különböző pályázati szempontok pedig ezeket igyekeznek ellensúlyozni.
A KKV-k besorolása az úgynevezett kétéves szabály alapján történik. Ennek lényege, hogy két egymást követő év beszámolóját veszik figyelembe a minősítéskor. Ez azt jelenti, hogy ha két egymást követő évben mindkétszer átlépitek a küszöbértékeket (vagy mindkétszer elmaradtok azoktól), ez esetben kerül vállalkozásotok más besorolásba. Ahogy egy fecske sem csinál nyaral, úgy egyetlen kiemelkedően jó vagy éppen szokatlanul alacsony teljesítményű év sem fogja módosítani a vállalkozásod besorolását.
Néhány példa a vállalkozások téves besorolására
Amennyiben pályázni szeretnél egy, a KKV-k számára meghirdetett forrásra, első lépésként alaposan meg kell vizsgálnod, hogy céged mindhárom kritérium szerint megfelel-e a pályázat célközönségének. Ha például 5 fős céged van, viszont egy szintén 5 fős vállalkozással kapcsoltan üzemeltek, akkor már kisvállalkozásnak minősültök, így a mikrovállalkozásoknak szóló pályázatokba nem fértek bele. Másik gyakori eset, amikor a vállalkozás létszáma és árbevétele is megfelelne az adott kategóriának, azonban a vállalkozás tulajdonosi körében egy nagyvállalat szerepel. Ez esetben szintén egybeszámítandóak a vállalkozások értékei, és módosul a vállalkozás pályázati szempontú besorolása.
Írta: Bús Enikő