Egy-egy pályázat kihirdetésekor számos megkeresést kapunk vállalkozásoktól. Ilyenkor az egyik legelső kérdésünk, hogy hova van regisztrálva a vállalkozás székhelye, telephelyei és fióktelepei. Habár ez jelentéktelen információnak tűnhet, a valóságban gyakran ezen áll vagy bukik a pályázati folyamat, ezért érdemes tisztában lenni az uniós pályázati források régió alapú elosztásának elvével.
Magyarországot 1999-ben hét nagy régióra osztották fel annak alapján, hogy milyen azok fejlettsége az Európai Uniós átlaghoz képest. Eszerint három nagy kategória jött létre: vannak kevésbé fejlett, más néven konvergencia régiók, átmeneti régiók, valamint fejlettebb régiók. Talán nem meglepő, de az uniós források elsődleges célja, hogy azok javítsák a kevésbé fejlett régiók üzleti életét, így a konvergencia régiókban található vállalkozások több támogatásra lehetnek jogosultak mint egy fejlettebb régióban üzemelő cég.
Ezek alapján Magyarországon hat konvergencia régiót, és mindössze egyetlen fejlettebb régiót találunk. Ám a konvergencia régión belül is tapasztalható eltérés a támogatási intenzitás mértékét illetően. A támogatási intenzitás egy százalékos érték, mely azt mutatja, hogy a fejlesztéshez szükséges teljes összeg maximum hány százaléka fedezhető uniós forrásból. Így például az Észak-Alföld régió vállalkozásai magasabb intenzitásra számíthatnak, mint az osztrák határhoz közeli Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásai.
Magyarország régióinak elnevezése és megyei kiterjedése a következő:
Fejlettebb régió:
Közép-Magyarországi régió: Budapest és Pest megye
Kevésbé fejlett, konvergencia régiók:
Közép-Dunántúli régió: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
Nyugat-Dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
Dél-Dunántúli régió: Baranya, Somogy és Tolna megye
Észak-Magyarországi régió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye
Észak-Alföldi régió: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföldi régió: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye